agonia magyar v3 |
Agónia - Művészeti Műhelyek | Szabályo | Mission | Lépj kapcsolatba velün | Regisztrál | ||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
||
![]() |
![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | |||||
Cikk Közösségek Pályazat Esszé Multimédia Személyese Vers Sajt? Próza _QUOTE Forgatókönyv Speciáli | ||||||
![]() |
|
|||||
![]() |
![]()
agonia ![]()
■ Rozsdás szárnyakkal ![]()
Romanian Spell-Checker ![]() Lépj kapcsolatba velün |
- - -
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 2004-02-28 | [Ezt a szöveget a következ. nyelven kell olvasni english] |
covered eyes.
the colors changed. too high. too low. a language you don’t know. he knows the line but the prompter chocked with a pointed bone, and is agonizing in his dirty fosse. the audience sleeps and dreams of Shakespeare. between the acts, before the final gong, commedia dell’arte coiffed and powdered its tangled wig. now, he is looking for earrings among the gleamy crinolines. crawling on the stage’s parquet. dark luster of the actors’ shoes. sandals, boots, paws, hoofs and claws. you and the red fauteuil. covered eyes. seeing the colors. counting. counting for him: rubber, leather, hair, stone. too high. too low. the play is over. felts on the star’s shoulders. no applauses, no ovations. no final replica. no middle. just a timid bis.
|
||||||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
|||
![]() | |||||||||
![]() |
Az irodalom, kultúra és vers háza. Írj és élvezd a cikkeket, esszéket, prózát, klasszihus verseket és versenyeket | ![]() | |||||||
![]() |
Az oldalakon megjelent bármely anyag közlése engedélyünk nélkül, tilos.
Copyright 1999-2003. Agonia.Ne
E-mail | Publikálási és bizalmassági politik